Márc. 11
Deasupra am îngerul meu,
În suflet putera lui Dumnezeu
Și-n membre voința mea
Clar în gândire
Curat în simțire
Și bun în purtare
Așa vreau să fiu.
Talán ez a fohász indította az itthontanulást: elolvastam a fiamnak, leírta, felvágtuk, összerakta, elmutogattuk, majd botdobálással addig mondtuk, míg le nem ejtettük a keresztbe egymásnak dobált rövid botokat (egy kiszuperált talpmasszírozó kellékei).
Márc. 12
S örömömre, másnap ezt a verset barátnál is elmondták a reggeli körben! Ott is születőben az otthonoktatás!
Ragyog a nap s bicajozunk, szükségem van az itthonoktatásra való átállásra…
A 14 km-es bicajozás a 6 és 9 éves lányaimmal hasznosnak bizonyult, estére neki is tudok fogni a 11 éves fiamnak kiírt feladatsornak.
Gyertyát gyújtunk, és elmondjuk a fohászt. Igen, a reggelit, mert akkor kellett volna a csütörtöki itthontanulásnak kezdődnie. (De amíg a nagy és kicsi gyermekeim barátozhattak, én a középső gyerekeimmel lehettem ezen a napos napon.)
Köszöntelek téged, Istennek szent igéje,
Istennek szent rendelése,
Istennek szent teremtménye
Fényes világ,
Ki a fényes világot megfényesítetted,
Áldott Napom,
Adj szerencsés mai napot,
Boldog munkálatot, értelmes eszet, okosságot,
És minden jóra való menendőséget.
És a
Felragyog a nyájas Nap
Ő világít egész nap
Lélek-, szellem, hatalom
Mozdítja lábam és karom
A napfényben Istenem
Embererőm tisztelem
Melyet a Te jóságod
A lelkembe beoltott,
Hogy lehessek dolgos
Tudni vágyó, szorgos.
Fény és erő Tőled ered.
Szeretet és hála Neked .
Tollbamondás következik, majd olvasás és önkorrekció cerkával és rajz.
A románt részben végeztük el, elolvastuk a szöveget, kiírtuk belőle az ismeretlen szavakat, de az újraolvasást és fordítást halasztjuk.
Jöhet a fiam tavaly kapott ajándéka, A dzsungel könyve. Az első fejezet elolvasása bőven elérte a fürdést, majd vacsora. A meseolvasásom elmaradt, mert ketten a négyből elaludtak, az ébren levőknek jöhetett a Doktor Maszat diafilm vetítése.
Ma a tanulásból kihagytam a három lányom, csupán önszorgalomból olvasott s szorzócsillagozott a nagyobbik lányom. A kicsik egész napos szabadjátékban tobzódtak, hol együtt, hol külön külön, hol velem, hol sírva, hol nevetve.
Az esti imát már csak a legkisebbel mondom,
Tetőtől talpig Isten képmása vagyok
Szívemtől az ujjamig érzem Isten leheletét
Ajkaim szállnak s követem Isten akaratát
Bárhol pillantom meg Istent:
Anyámban, Apámban, minden kedves emberben;
Állatban, virágban,fában, kőben,
Nem félek,
Csak szeretet az, ami bennem él.
Márc. 13
A tanulás a pénteken született fiam idei bizonyítványversével kezdődik. Csodaszép, leírom, amint újra elmondja. Míg a napi feladatot várjuk az osztály facebook csoportjára, leengedem őt a férfiasabb részére lakásunknak, férjem műhelyébe.
A lányaimhoz egy osztálytárs csatlakozik, velük kezdjük a gyertyagyújtást és a fohászokat, miután megbeszéljük, hogy ma románozás és számolás lesz:
A nagy lányunk meggyújtja a gyertyát.
A középső lányunk mutogathatja el a fohászt, amit az osztályában reggelente elmondanak:
Fejem hordozza csillagok dalát
Szemem meglátja társaim baját
Fülem meghallja, mit üzen a szél
Szívem megérzi, hogy Isten mit kér
Kezem kész mindig, ha dolgozni kell
Lábam szolgálni sosem fárad el
Csodálatos lényem Isten teremtett
S mit vár ezért: hogy köszönjem meg.
Jöhetnek a nagy lányok:
În fiecare dimineaţă
S-avem gândul bun pe faţă, (trecem palmele peste faţă)
Către soare să privim (desfacem braţele în formă de cerc, privim în sus)
Iubire să dăruim (strângem braţele spre piept și apoi le desfacem)
De gând rău, să ne ferim (mâna alungă gândul rău)
S-adunăm doar bucurie! (strângem braţele spre piept şi apoi le desfacem)
Şi-n lume s-o răspândim! (sărim în sus cu braţele desfăcute)
Şi-atunci orişice copil,
În fiecare dimineaţă
Are gândul bun pe faţă! (trecem palmele peste faţă).
S még, mert úgy belelendültek:
Bună ziua Pământ,
Bună ziua Soare,
Bună ziua Mare,
Bună ziua animale cu blană moale,
Bună ziua păsări,
Bună ziua floare,
Bună ziua copii!
A barátnő is pénteken született, így újabb bizonyítványverssel színesebb, ritmusosabb a reggel.
Épp munkához látnánk, amikor erősödik a férfivonal, feljön a fiunk és férjem, csatlakozhatnak egy utolsó reggeli fohászhoz:
Sub tălpi am pământul cel negru și greu
Deasupra am cerul senin, curcubeu
În față am drumul ce am de făcut
În spatele am stelele ce luminează tăcut
În dreapta e puterea, iubirea, speranța
În stânga e blândețea ce mângâie fața
Și în inima mea adânc înăuntru, în mijloc la toate, acolo sunt Eu.
A gyertyát a pénteken született barátnő koppinthatja el.
A fiam olvasni vonult, a második fejezetet A dzsungel könyvéből, a férjem a földszintre szerelni.
A lányok a román füzetekből ismételtek, felváltva olvasták.
A kicsi lányaimnak adtam rajzolnivalót, felfülelték a „girafă” szót, és lerajzolták. Kaptak hozzá egy fa zsiráfot s pár szót arról, hogy a zsiráf nagy szíve mire emlékeztethet minket a beszédünkkel kapcsolatosan.
A fiamnak átnyújtottam a román epocha füzetét, amibe beleragasztottam a Sosesc berzele című szöveget, s kezdhette a tegnap kiszedett szavak segítségével a fordítást.
A barátnő a nagy lányomnál hamarabb végzett a románozással, mert a lányonak maradt valami pótolnivaló, így a barátnővel a varrott ugróiskolán versre ugráltunk (Balázs Imre József: Varázsigék „Harkály, kopogj halkabban, Folyó, folyjál lassabban! Maradj ott az ablakban, S hunyd le szemed! ✻ Toronylakó gerle, Könnyû tárgyak lelke, Rövid nap jókedve, Maradj velem! ✻ Kiköltözöl a ködbõl, Szárnyad szárazra dörgöl, Dalod magába göngyöl, Ringass engem”).
A kicsik örömmel csatlakoztak. A nulladikos lányom a Suie muntele un pitic-re ugrált, ismételve azt.
A komatál (aszalt mangó, almacikkek) után kiengedtem őket az udvarra macskát sétáltatni babakocsiban, tegnap kitalált friss játékuk.
Körülbelül egy óra után kivittem a padra a szorzócsillagokat, s arra kértem őket, hogy a 6-os szorzótáblát gyakorolják. Addig én nekiláttam a fiammal A dzsungel könyve első fejezetéhez küldött kérdésekre válaszolni, s a román feladatkönyből románozni.
A lányok hamar befejezték a számolást, kaptak ugróköteleket, meg egy hosszabb játékidőt az elcsúszott ebéd elkészítéséig. A fohásszal tervezem zárni játék után.
Ebéd előtt is fohászt mondtunk, a kisovisom javaslatára a „Jézus neve dícsértessék” végű asztali áldást.
És most érkeztünk el arra a pontra, hogy fohászokkal zárjuk az iskolai napot.
A nulladikos Waldorf osztály napzáró fohászát mondjuk el:
Őrangyalom, óvjál nagyon,
Reggel, délben, nappal s éjjel,
Vándorló lelkem míg Lelkedhez ér
Őrangyalom, óvjál nagyon.
Szép lassan növekedj,
Jó mélyre eressz gyökeret,
Táplálunk és szolgálunk,
Minden jót meghálálunk.
És a másodikos Waldorf osztály fohászát:
Amit ma megtettem, jó lett, dolgomat befejeztem.
Amit ma megtanultam, pihenni félreteszem,
hogy bennem tovább nőjön, kiteljesedjen,
lelkemben gyümölcsöt teremjen,
hogy fényben, erőben, szeretetben
az emberiség tápláléka lehessen.
Ami a fohászokat illeti, hétfőtől , tekintve a négy korosztályt, sorshúzással választunk reggeli és napzáró fohászt :), bár angol fohászokat még nem is mondtunk…
Szóval lesz fohász, emellett babzsákozást, botos ritmusos játékokat tervezek, a tancik feladatait kiegészítendő.
Valahogy a fohászoknak nagy helye lett, örömömre.
Helye VAN.
Kurta Fruzsina