„A táborba mi érkeztünk elsőként. Aztán jöttek a többiek. Sátorhelyet kerestünk, és együtt húztuk fel a sátrakat. A fiúkkal együtt felmértük a terepet, és felfedeztünk sok fenyőfát. Később, amikor már többen voltunk, titkos utakat találtunk a fenyők között, itt játszodtunk szinte egész nap. Volt textilfestés, elsétáltunk a falu melletti dombra, visszafele fagyiztunk. Vasárnap istentiszteleten voltunk. Esténként nagyon sokáig fennmaradtunk, lámpákkal világítottunk. Este még volt diafilmvetítés és szalonnasütés is a tábortűz mellett. Nagyon jó volt!” – így emlékszik vissza Zalán a szeptember elején zajló, osztályunkban immár hagyománnyá vált ikafalvi sátorozásra.
Nagy élmény ez minden évben. A gyerekek alig várták, hogy újra találkozzanak, együtt játszhassanak. Nekünk, felnőtteknek is feltöltődés ez a pár nap, az együttlét. A kezdetektől, az ismerkedéstől, évről évre összerázza a csapatot, közelebb hoz minket egymáshoz.
Hálásak vagyunk Tancinak és segédeinek a lehetőségért, a helyért ahol könnyű lelassulni, egymásra hangolódni, élményeket, emlékeket gyűjteni. Emlékezetesek maradnak a finom ebédek, az esti hideg melengető tábortüzei, beszélgetések, a kreatív diafilmvetítés, a gyerekek meglepetés-előadása, amelyre lelkesen készültek titokban, a délutáni séta virágokkal, medvenyomokkal tarkítva, a kávéfőző, ami fáradhatatlanul dolgozott reggeltől estig, és még sok kis csoda, ami kinek-kinek a tarsolyába gyűlt.
Ikafalva nélkül el sem képzeljük az évet!
Karácsony Tóth Tünde, szülő, 3. osztály
Fotók: Barti Levente
Gallery not found.