„A szívünk felébred, a nap világossá lesz, köszöntünk téged szent Mihály, te győzelem”.
Így, ezzel a dallal indítottuk a Mihály-nap hajnalát. Az jutott eszembe, hogy nem elég a szívnek ébrednie. A szemünk felébred és meglátjuk a rőt palástos fákat, az orrunk felébred és megérezzük az ősz bódító illatát, a bőrünk felébred és villamos örömmel cikázik át rajtunk minden érintés. Bennünk az ember felébred és körülnéz. Meglátja a többi embert. Együtt képes örülni a többiekkel és amikor kell együtt is harcol. Erőt gyűjt, hogy képes legyen elviselni az igazság fényét, hogy képes legyen fentről kérni a segítséget. Az ember felébred és nincsen egyedül. Idén sem.
Sikó Barabási Eszter, Waldorf pedagógus
A kép innen